Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Jó tudni................

 Sokan gondolják úgy, hogy a kutyakölykök - akár a fű - nőnek maguktól. Ahhoz azonban, hogy a fajta alaptulajdonságait kiemeljük vagy a nemkívánatosabbakat kordában tartsuk, valamint hogy az ember-kutya barátság kialakulását segítsük, érdemes már az alomban elkezdeni a kölykök szocializációját.

 

A kutya szocializációja azt jelenti, hogy segítünk a kölyök számára beilleszkedni a környezetébe, megismerni a mi, és mostmár az ő világát.

A tenyésztők egy része azt az elvet vallja, miszerint a külvilág eseményei az első három hétben nincsenek hatással a kutya későbbi fejlődésére. Ebben azonban nincs egyetértés, így fontos, hogy ebben az időszakban a lehető legnagyobb nyugalmat biztosítsuk a kicsiknek. 
Ilyenkor arra van szüksége a kölyköknek, hogy érezzék az anyjuk közelségét, testi kontaktusban legyenek a testvéreikkel, na és hogy az alap szükségleteik ki legyenek elégítve.

 

kiskutyák az alomban
Kiskutya korai szocializációja

 

Hagyni kell őket pihenni, enni, gondoskodni kell az alom tisztán tartásáról - a lehető legnyugodtabb körülményeket teremtve eközben számukra, az ezen felüli teendőket azonban nyugodtan rábízhatjuk a szukára a kicsik gondozását.

Kivételt képez ez alól persze, ha az anya megbetegszik, esetleg elapad a teje. Ilyen esetben ne habozzunk, és hívjuk az állatorvost, hiszen nem csak egy kutyát veszíthetünk el, de akár az egész almot is.


Ki az alomból!


Ha már vége a nyugalmi időszaknak, ideje kézbe vennünk a dolgokat, na és a kölyköket is. Persze csak módjával!

Ahhoz, hogy megszokják az ember közelségét, és valóban jó ember-kutya kapcsolat alakulhasson ki, nem árt minden nap felvenni és simogatni őket egy kis ideig. Amikor azonban látjuk, hogy fáradtak, hagyjuk őket pihenni.

kiskutya nevelése
Az első pár hétben nagyon fontos a kutyamama közelsége

 

A negyedik héttől már birkóznak, próbálják megtapasztalni határaikat, testvéreikkel és anyjukkal is játékba kezdenek. Kíváncsian figyelik a világot, egyre többször lehet őket látni az ő biztonságuk érdekében felszerelt rácson ágaskodva.  Ez nem tesz jót a fiatal csontozatuknak illetve a gerincoszlopuknak.

Ráadásul fontos nekik teret engedni, hiszen a természetes kíváncsiság az ösztöneik feléledését jelenti. Eleinte persze nem mennek még messzire az alomtól, ekkor azonban nem szabad őket megzavarni. Ha nyugodtan hagyjuk őket, visszatalálnak majd az alomhoz.

A szocializáció, a környezet felfedezésének vágya bennük van, így hagynunk kell ezt kibontakozni.


A táplálás fontossága


A harmadik hétig biztosan szopnak a kölyökkutyák, amikor azonban már belenyalogatnak a szuka ételébe, fokozatosan áttérhetünk a szilárd táplálékra.
Ebben a pár hétig tartó időszakban már kialakul a dominancia sorrendje az alomban, így az etetésnél figyeljünk arra, hogy az erősebb és talpraesettebb ebek ne egyék túl magukat.


Mikor mutassuk meg a kicsiket leendő gazdijuknak?


Az ötödik héttől kezdődően fokozatosan hozzászoktathatjuk őket más emberek jelenlétéhez is. Nem szabad egyszerre odacsődíteni minden leendő gazdit, azzal ugyanis sokkolhatjuk a kicsiket.

Ebben az időszakban dől el, hogyan fognak majd viszonyulni az embertársainkhoz, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni ilyenkor a pozitív élményekre.

A túlzott babusgatás, a hangos fenyítés ebben a korban semmiképpen sem ajánlott. Legyen ez a játék időszaka, amikor egyesével is foglalkozunk a kölykökkel, simertessük meg őket a labdával, játékokkalezzel is felkeltve vadászösztönüket.

 

kiskutyák anyjukkal
Anya és kölykei :)

 

Az sem baj, ha a kennelben is tartunk egy játékot, hogy meg kelljen harcolniuk a zsákmányért. Ezzel is felkészítjük őket a későbbi erőviszonyokra.

A hatodik hét körül kell elválasztani a kölyköket az anyjuktól. Innentől kezdődhet a nevelésük - persze a szocializáció sem áll meg, hiszen minden új helyhez vagy új helyzethez alkalmazkodniuk kell majd.

kutya szocializációját következetességgel és elég türelemmel segíthetjük.

 

 

network.hu

 


 

Kutyás közösségbe, kutyaiskolába járó kutyák számára erősen ajánlott a kennelköhögés elleni védelemről gondoskodni! A betegség tünetei az emberi megfázáshoz hasonlítanak: száraz vagy nedves köhögés. Másodlagos fertőzés is kialakulhat, amikor a kutya a gennyes orrfolyás mellett már lázas, bágyadt is. A fent tapasztalt tünetek esetén mielőbb menjünk el állatorvoshoz. Kezdeti stádiumban a betegség gyorsan és könnyen kezelhető.

 

 

A kutyák fertőző légcső és hörgőgyulladását "kennel köhögésnek" nevezzük. Ez egy összefoglaló elnevezés, hiszen a betegségnek számos fertőző oka lehet, a tünetek azonban megegyeznek: a kutya rendszerint láztalan, élénk, eszik, iszik, azonban erősen köhög. A köhögés lehet száraz, de akár nedves ("produktív") is, amikor a beteg fehér, habos váladékot köhög (szinte öklendezik) fel, amit sok gazdi hányásnak gondol. Esetenként szövődményként tüdőgyulladás is kialakulhat, illetve a másodlagos fertőzések miatt gennyes orrfolyás, kötőhártya gyulladás is jelentkezhet - ilyenkor természetesen a kutya már bágyadt, lázas, étvágytalan lehet.

Hogy alakul ki a betegség?
A légutak egyik legfontosabb védekező mechanizmusa az úgynevezett "mucociliáris rendszer": a légutak belsejét olyan (ún. csillós) hámsejtek borítják,melyek felületén apró, mikroszkopikus szőrszálakhoz hasonló képletek vannak, amelyek összehangolt módon a külvilág felé hajtják a felületükön lévő vékony nyálkaréteget. Ebbe a nyálkába a külvilágból bejutott apró részecskék beleragadnak, majd az előbb említett módon a nyálkával együtt a külvilág felé haladnak, majd távoznak (akár köhögéssel, tüsszentéssel, akár anélkül). Ez a rendszer károsodhat stressz, magas porkoncentráció, cigarettafüst, rossz szellőzés, hideg, vagy éppen fertőző okokból kifolyólag. Ebben az esetben akadály nélkül juthatnak le a mélyebb légutakba egyéb kórokozók (baktériumok) is, amelyek tovább súlyosbítják a betegséget. Kennel köhögés esetén tehát a kutya társaitól kapja el a betegséget, cseppfertőzéssel. A lappangási idő 2-14 nap.

Milyen kórokozók okozzák ezt a betegséget?
Számos vírus képes felső légúti megbetegedést - kennel köhögést - okozni. A fontosabb kórokozók a következők: kutyák parainfluenza vírusa, adenovírusa (2-es típus), szopornyica vírusa, herpeszvírusa, reovírusa (1,2,3-as típus), légzőszervi coronavírusa (2-es típus). A másodlagos bakteriális fertőzést leggyakrabban a Bordetella bronchiseptica nevű baktérium okozza, de előfordulnak Pseudomonas, Pasteurella, Klebsiella, Escherichia, Streptococcus és Mycoplasma fajok is. Újabban (2004-ben, Floridában bukkant fel először versenyagarak között) a kutyák influenza vírusa (H3N8) is okoz megbetegedéseket, de jelentős járvány még nem alakult ki. A H1N1 influenzavírus (új-, vagy sertésinfluenza) - a szezonális influenzavírussal szemben - szintén megbetegítheti a kutyákat és macskákat (vadászgörényeket is), így célszerű az influenzás megbetegedés kapcsán foganatosított megelőző intézkedéseket a házi kedvenceink irányában is érvényesíteni (alapos kézmosás, zsebkendőbe tüsszentés, minimális kontaktus a betegség ideje alatt).

Fertőző-e más fajokra a betegség?
A fent említett gyakrabban előforduló vírusok rendszerint csak a kutyákat betegítik meg, a Bordetella bronchiseptica nyúlra, macskára, tengerimalacra veszélyes lehet, embert azonban csak ritkán fertőz (csak erősen legyengült immunrendszer esetén). Fontos tudni, hogy a gyógyult kutyák még hónapokig üríthetik a kórokozó baktériumot, ezzel továbbra is fertőzhetik társaikat.

Milyen kezelésre van szükség, ha a kutyám kennel köhögésben szenved?
A betegség sokszor magától is elmúlik, mint embereknél egy "megfázás". Azonban gyulladáscsökkentőkkel, köhögéscsillapítókkal vagy éppen hurutoldókkal, immunerősítő szerekkel, vitaminokkal, és szükség esetén antibiotikummal a betegség lefolyása gyorsítható, a tünetek (főképp a kínzó köhögés) enyhíthetőek. Köhögés esetén feltétlenül érdemes állatorvosnak megmutatni a kutyát, hogy a fentiek ideális kombinációjával a beteg a lehető leggyorsabban felépüljön, és ne alakuljon ki súlyos másodlagos fertőzés, amely aztán akár tüdőgyulladáshoz is vezethet. Fontos a beteg állatok pihentetése, pépes eleség etetése, illetve a kutyatársakkal való találkozások korlátozása, hiszen ne feledjük, fertőző betegségről van szó!

Hogyan lehet védekezni a kennel köhögés ellen?
A kutyák "kombinált oltása" a kennel köhögést kialakítani képes kórokozóknak csak egy része ellen véd (adenovirus, szopornyica vírus, bizonyos oltóanyagok esetén a parainfluenza vírus - rendelőnkben ilyen kombinált vakcinát használunk ). További lehetőségként a Parainfluenza vírus és a Bordetella brochiseptica baktérium ellen vakcinázhatjuk kutyáinkat. Ez történhet injekciós készítmény (Pneumodog, alapoltásakár 4-6 hetes korban, 2-3 hét múlva ismétlő, majd évente emlékeztető) vagy egy ún. intranasalis - orrba juttatható formában (Nobivac KC, akár 3 hetes kortól, védettség 3-4 nap alatt kialakul Bordetella ellen, évente kell ismételni). Rendelőnkben ez utóbbi vakcinát javasoljuk.

Fontos tudni, hogy a betegség jellegéből adódóan (sok kórokozó állhat a tünetek mögött) az oltás ellenére megbetegedhet a kutya, hiszen előfordulhat, hogy egy ritkább kórokozó okozza a megbetegedést, ami ellen nem volt (nem is létezik) védőoltás. Ennek ellenére a megbetegedés esélye az oltásokkal nagyban csökkenthető, így főként a nagyobb kutyatársaságban megforduló ebek (közös séták, kutyaiskola, panzió, kozmetika stb.) esetében az feltétlenül ajánlott.

Mi a helyzet, ha a kezelés ellenére a kutyámnak nem szűnik a köhögése?
A kennel köhögés gyakran makacs módon múlik el, így lehet, hogy a javulás elmaradása csak a lassú kórlefolyás eredménye. Elképzelhető azonban, hogy másodlagos fertőzés alakult ki, esetleg egy tüdőgyulladás kezdődik, vagy valamilyen háttér ok (pl. légcső problémák) miatt nem javul kedvencünk állapota, így ebben az esetben fontos, hogy a kezelő állatorvos egy kontrollvizsgálat során ismét találkozzon a kutyával.

 

 

 

 

                    A kutyák veszettség elleni kötelező védőoltásáról

Aki eddig csodálkozott azon, hogy húszezer forintra is megbüntethetik a kutyák kötelezető veszettség elleni védőoltásának elmaradása miatt, az készüljön fel: a büntetés összegét megemelték. 

 

Aki eddig csodálkozott azon, hogy húszezer forintra is megbüntethetik a kutyák kötelezető veszettség elleni védőoltásának elmaradása miatt, az most még jobban fog: az állat tulajdonosával szemben 75 ezertől 225.000,- Ft-ig (!) terjedő összegben bírságot kell kiszabni. Jogszabályváltozás miatt (2008. évi XLVI. törvény) 2008. szeptember 1 óta az önkormányzatoknak nem feladatuk az ebek nyilvántartása. Maradt dolguk enélkül is éppen elég. Az állattartó akár azt is gondolhatja, hogy amennyiben nincs önkormányzati eb-nyilvántartás, akkor nem akad senki, aki számon kérhetné rajta a mulasztást. Költséges lehet a tévedés. Az állategészségügyi, és bizonyos esetekben más hatóságok is felszólíthatják a gazdát az oltás tényének az igazolására. A kötelezően kiszabandó büntetés alsó határa is nagyobb összeg, mint amennyibe egy kutya egész élete alatti védőoltások kerülnek.

 

Mi változott tehát?

Leginkább a felelősség. Nem áll ott a hivatal, hogy az állampolgárokat személyi titkárként emlékeztesse teendőikre. Hanem felnőttként kezelve a társadalmat mindenkinek saját magának kell tudnia, mi is a kötelezettsége. A 164/2008. (XII.20.) FVM rendelet pontos előírásokat tartalmaz az állattartó felé. A legfontosabbak:

  • A kutyák veszettség elleni védőoltása továbbra is kötelező, melynek költségeit az állat tulajdonosa viseli.
  • Három hónapos életkor után 30 napon belül, majd 6 hónapon belül, ezt követően évente kell beadatni.
  • Az oltási könyvet közterületen a gazdának magánál kell tartania, a kutya továbbadása esetén az iratot is köteles vele adni.
  • Egyedileg sorszámozott kisállat egészségügyi (oltási) könyvet kell, hogy kapjanak azok a kutyák, melyeket először az idén oltanak. Jövő évtől pedig minden régebbi könyvet erre a nyilvántartott dokumentumra kell cserélni. Kivételt képez ez alól a nemzetközi állatútlevél, amely – szintén regisztrált közokiratként – teljes mértékben helyettesíti a régi és az új egészségügyi könyveket.

A kutyusok immunrendszere nincs felkészülve a felerősödött fertőzőképességű vírusokra, baktériumokra, ezért szükséges rendszeres oltásuk.

 

Az első oltást 6 hetes korban célszerű a kiskutyának beadni. Ez az a kor, mikor az anyától kapott passzív védelem megszűnik, és meg kell kezdeni az állat aktív immunitásának a kialakítását. Az aktív immunitást vakcinák alkalmazása, illetve a környezetben előforduló kórokozókkal való találkozás alakítja ki. A kutyusok immunrendszere nincs felkészülve a nagyvárosokban felerősödött fertőzőképességű vírusokra, baktériumokra, ezért szükséges rendszeres oltásuk. A vakcinákban nincsenek megbetegedést kiváltani képes kórokozók, ezeket csak elölt, illetve egyéb módon inaktivált, nem megbetegítő formában tartalmazzák.

 

Ajánlott oltási program kiskutyáknak

 


A kialakított immunválasz mértékét ismételt oltásokkal erősíthetjük, ezért fontos az oltási program pontos betartása. A szervezet védekező rendszerének a megfelelő válaszhoz időre (kb. 10-12 nap) van szüksége, ezért nem érdemes túl gyakran oltatni állatunkat. Megfelelő védettséget a vakcina csak egészséges szervezetben képes kialakítani, ezért beteg kutyákat csak meggyógyulásuk után oltunk. A kis jövevény új tartási helyén csak bizonyos várakozási idő, 3 nap után kapja meg első oltását, ha az addig még nem történt meg. A védőoltások közül csak az 1 éves korig adott két veszettség elleni védőoltás kötelező, de az állat megbetegedését, különösen, ha sok kutyával találkozik, csak a többi oltással előzhetjük meg biztonsággal. Nagy kutyaközösségekben az általánosan használt kórokozók mellett Corona vírusos bélgyulladás ellen is ajánlott oltani kedvencünket. 

Kutyánk sétáltatását először a harmadik (fertőzött területen a negyedik) oltást követő 1 hét múlva kezdjük meg.

 

 

A kullancs okozta betegségek..

 

 

kullancs kora tavasztól késő őszig, enyhe időben még akár a téli időszakban is támadhat. A kullancs számára ideális időjárás az enyhe, tavaszias, nem túl napos, nem túl száraz időszak, de a fagyokat kivéve szinte mindig számíthatunk a megjelenésére. A hideg tél elpusztítja a föld alatt a fák gyökerei között telelő példányokat.

A bokrok levelein, az aljnövényzetben megbúvó kullancsok a melegvérű élőlények által kibocsátott széndioxidot és a testhőt érzékelve találják meg áldozatukat. Az állat szőrében, az ember ruházatában haladva a kullancs megtalálja a test azon pontjait, ahol vékonyabb a bőr, könnyebb a vérszívás. A megfelelő helyen elérzésteleníti a bőrt, így a sebzés nem okoz fájdalmat, a kullancs támadása gyakorlatilag észrevétlen marad. A kullancs egy rést vág a bőrbe, melyen keresztül szájszervével eleinte sejtközi folyadékot, majd pár órával később hajszálereket felvágva vért szív a gazda testéből.

Több mint húszféle kullancs él a környezetünkben, a néhány milliméteres méretűek csak pár órát szívják a vért, a nagyobbak 2-3 napig, peterakás előtt akár napokig is kapaszkodhatnak a gazdaállatba közben folyamatosan vért szívva, és különböző testnedveket, például érzéstelenítő, vagy véralvadásgátló anyagot visszaeresztve. A kullancs emésztőrendszerének nincs másik kimente, így a feleslegessé vált folyadék is a gazdatestbe kerül vissza. Ezért a fertőzött kullancs is csak a csípés után legkorábban pár órával tudja megfertőzni a gazdatestet, mikortól elkezdenek a különböző folyadékok a biológiai folyamatoknak megfelelően időközönként visszaáramolni.  Ezért nagyon fontos, hogy akár kutyánkon, akár a saját testünknök kullancsot fedezünk fel, a lehető leghamarabb távolítsuk el. A kullancs eltávolításának módjáról is sok a tévhit. Nem szabad semmilyen olyan anyaggal (olaj, zsír) bekenni a bőrbe fúródott kullancs látható testrészeit, mert elzárja az oxigéntől, fuldokolni kezd, és testnedveit idő előtt visszaereszti a sebbe.

kullancs eltávolítása

kullancs eltávolítása

A kullancs eltávolítására legbiztosabb mód a kullancskiszedő kanál használata, amely segítségével úgy alá tudunk nyúlni, hogy a bőrhöz legközelebbi ponton megfogva tudjuk kihúzni. Amennyiben kézzel próbáljuk kivenni a kullancsot, akkor is próbáljuk meg a tövéhez legközelebbi ponton megfogni, és az óramutató járásával ellentétes irányba enyhén megcsavarva kihúzni. Fontos, hogy ne nyomkodjuk a kullancsot. Nem baj, ha beszakad a kullancs feje, mert a bőrben maradó rész a szálkához hasonló módon ki fog lökődni. A kullancs okozta vágás egy nyílt seb, ezért minden esetben a kullancscsípés helyét fertőtlenítő szerrel kezeljük le.

A kullancs által terjesztett fertőző betegségek közül kiemelkedő a kutyákat megbetegítő és megtizedelő babéziózis (Babesiosis). A Babézia (Babesia) parazita, amely a vörös vérsejtekben elszaporodik, és kezelés nélkül szinte kivétel nélkül halálos kimenelű betegséget okoz, amely vérszegénységben, veseelégtelenségben nyilvánul meg. Megelőző oltása nincs, ha kullancsot találunk kutyánk testében, az állatorvos kérésünkre megelőzésként beadhat megfelelő gyógyszert, ezáltal a betegség esetleges kialakulásakor a kutya azonnal kezelést kap. A babézia ellen használatos gyógyszer nem szabad túl gyakran alkalmazni, mert a kutya egyéb belső szerveit károsíthatja, főleg, ha nem a megszokott állatorvoshoz visszük kutyánkat, mindig tájékoztassuk, mikor részesült már babézia elleni kezelésben a kutyánk. Ha kutyánk hangulata hirtelen megváltozik, letörtté, kedvetlenné válik, hasa (lépe) nyomásra érzékeny, még akkor is gyanakodhatunk a babéziás fertőzésre, ha kullancsot nem találtunk kutyánkban, hiszen az főleg nagy szőrű állat esetén akár észrevétlenül is meghúzódhat a vérszívás teljes ideje alatt. Ilyen esetben azonnal állatorvoshoz kell fordulni, mert ha már a kutya vizelete jellegzetesen sötétbarnává válik, életesélyei rohamosan romlanak.

A kutyákra és emberekre is egyaránt veszélyt jelentő Lyme-kór (borrelia burgdorferi) is a kullancsok csípésével terjed (ixodes ricinus). A betegséget, ha időben felfedezik, jól gyógyítható. Ezért a kullancs-csípés helyét figyeljük, ha napokkal-hetekkel később kör vagy csík alakú piros elszíneződést látunk a bőrön (vándorfoltok), szinte biztos lehetünk a fertőzésben. Sajnos az elszíneződés hiánya nem jelenti a biztos fertőzésmentességet. A Lyme kór egyéb tünetei: fáradságérzet, hidegrázás, láz, fejfájás, később tarkómerevség, izom- és izületi fájdalmak. Ha kutyánk viselkedésében, kedvében hirtelen változást tapasztalunk, azonnal forduljunk állatorvoshoz, mert a Lyme-kór korai szakaszban jól gyógyítható, súlyos idegrendszeri és ízületi elváltozásokat csak a több hónapos, illetve több éves kezeletlen fertőzés okozhat.

A gazdik védelmében érdemes pár szót ejteni az emberekre rendkívül veszélyes kullancs által terjesztett betegségre, a vírusos agyhártyagyulladásra (Colorado kullancs encephalitis), melyet szintén a közönséges kullancs (Ixodes ricinus) terjeszt. A betegség kizárólag állatról emberre terjed általában a kullancsok közvetítésével, a fertőzött kullancs csípéstől számított 4-6 óra múlva számíthatunk a fertőzés kialakulására.  De nyers és forralatlan tej fogyasztásával is terjedhet, a beszáradt és elporladt fertőzött kullancs belélegzésével légúti betegséget okozhat. A vírusos agyhártyagyulladás védőoltással megelőzhető, ezért akik gyakran tartózkodnak a szabad természetben, érdemes a védőoltás-sorozatot felvenni, illetve az orvos előírása alapján (3 évenként) megismételtetni.

Összegzésül, a kullancsok okozta fertőzések megelőzésének legbiztosabb módja a kullancs mielőbbi kíméletes eltávolítása. A kullancs rendkívül szívós élőlény, így eltávolítás után legjobb elégetni, vagy ha erre nincs mód, el kell taposni, fel kell darabolni. A vízbe, lefolyóba (wc-be) dobottkullancs újabb áldozatot keresve előmászik.

 

 

                                                                                           

 

 

 
 

 

Elérhetőség

Szent László Völgye Kutyás Klub

szlvkk@freemail.hu

Facebook


Levelezőlista




Archívum

Naptár
<< Október >>
<< 2020 >>
Ke Sze Csü Szo Va
      1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31  


Statisztika

Online: 1
Összes: 3653
Hónap: 340
Nap: 2